Leírás
Az Auditorium al Duomo egy firenzei színház. A főbejárata a via de' Cerretanin van, a hátsó a via dell'Alloróról nyílik, egy szállodai épületen belül. Az épületnek az a része, amelyet ma az Auditorium al Duomo és a Hotel Laurus al Duomo foglal el, egykor a Pizzicagnoli (felvágottárusok) vallásos társulatának oratóriuma volt. A társulat 1345-től a societas beati Bartolomei-hez kötődött, amelynek Szent Bertalan volt a védőszentje. A via dell'Alloro 3. szám alatt még látszanak a régi kapu nyomai a szent mellszobrával. A via de' Cerretani felé néző oldal 19. századi stílusú. 1931-től az épület egy részét mozivá alakították át „Educativo Morale” néven, amelyet a Santa Maria Maggiore atyái működtettek. A terem neve később többször változott: Cinema Dante, majd a háború után Cinema Mignon, végül Astra 1. 1962-ben az Astra Cerretani társaság engedélyt kapott arra, hogy a termet teljesen lebontsa és újjáépítse. Engedélyt kaptak a nézők számának növelésére is, ezt azonban a versenytárs mozisok közbelépése nyomán visszavonták, majd 1975-ben ismét megadták 435 férőhelyre. A építési engedélyek körüli problémák miatti hullámvölgyek és számtalan határidő-hosszabbítás után a tervet végül 1982-ben hagyták jóvá, hogy az épületet kimentsék az elhanyagoltságból, és közösségi, nyilvános használatra szánják. A mozi rendeltetést a bürokratikus nehézségek ellenére is megtartották, annak ellenére, hogy a „mozi” épülettípus a 20. században aggasztóan hanyatlott: a lakássá vagy irodává alakítás jelentős ingatlanértéke kiszorította a piacról, ami tovább szegényítette a közterek közösségi minőségét és kulturális kínálatát. Az ingatlan Carlo Dolci gróf egyik társaságának tulajdona volt, amelyet 1988-ban a Comi társaság vett át. Lisindo Baldassini mérnök terve alapján újították fel. 2003-ban, ismét a kereskedelmi építkezés kísértésével szemben haladva, megerősítették a nyilvános előadások, találkozók, eszmecserék és kommunikáció céljára szóló rendeltetést. Egy újabb restaurálási szakasz után az Auditorium al Duomót hivatalosan 2006. május 5-én avatták fel. 2011 szeptemberében az amfiteátrum-termet hivatalos ünnepség keretében, a hatóságok jelenlétében Andrzej Tomaszewskiról nevezték el. Az Auditorium al Duomo ma jól felszerelt tér előadások számára. Az Auditorium főbejárata a via de' Cerretanin van, és a Hotel Laurus al Duomóval közös. A bejáratnál két carrarai márvány mellszobor áll Dino De Ranieri szobrászművész alkotásai, amelyek Leonardo da Vincit, „az elképzelhető megalkotóját” és Galileo Galileit, „az egek megfigyelőjét” ábrázolják. Az épület nagyjából 500 embert fogad be, és két összekapcsolt részre oszlik, amelyekbe a recepciós előtérből lehet bejutni: a Sala Vasarira és az Andrzej Tomaszewski Amfiteátrumba. Az Andrzej Tomaszewski Amfiteátrum az első emeleten található. Ez a fő terem, 300 embert fogad be, és emelt színpada van. A földszinti Sala Vasari befogadóképessége nagyjából 160 fő, és három kisebb egységre osztható, amelyeket kiállításokra és vendéglátásra alakítottak ki: Sala Michelangelo, Brunelleschi, Donatello és Giotto. Az alagsorban találhatók az öltözők és a művészek próbatermei. Az Auditorium al Duomo a Romualdo Del Bianco Alapítvány székhelye, amellyel mély kapcsolat fűzi össze. Itt működik az ICOMOS Olasz Nemzeti Bizottság Közép-olaszországi Központja, az ICOMOS Olasz Nemzeti Bizottság Fiatalok csoportja, az ICOMOS TheoPhilos Nemzetközi Tudományos Bizottság, az ICOMOS Falfestmények Nemzetközi Tudományos Bizottság, az ITKI, a Hagyományos Tudás Nemzetközi Intézete, a Life Beyond Tourism nonprofit kulturális portál, valamint a „90 nap a kultúrák közötti párbeszédért a Life Beyond Tourismmal” kezdeményezés. Az Auditorium al Duomo 2006 óta a firenzei kulturális élet kitüntetett helyszíne a kultúrák közötti párbeszéd számára, különös, de nem kizárólagos figyelemmel Eurázsiára. Az Auditorium al Duomo nemzetközi konferenciáknak és tanácskozásoknak, kulturális eseményeknek, zenei sorozatoknak, tanfolyamoknak és versenyeknek, művészeti kiállításoknak, divatbemutatóknak, színházi és operai előadásoknak adott otthont.