Leírás
A Badia Fiorentina a Santa Maria benedekrendi apátság, Firenze szívében, a via del Proconsolón, egy kőhajításnyira a Bargellótól. A „badia” az apátság népies neve: egykor öt is volt belőlük a város körül, ez pedig a központi volt.
Felismerni nem nehéz, elég felnézned: hatszögletű harangtornya körülbelül 70 méter magas, és a Palazzo Vecchio és a Bargello tornyai között emelkedik ki a város látképéből. A tetején álló szélkakasangyal olyan gyakran forgott, hogy szólás született belőle: „állhatatlan, mint a Badia angyala”.
978-ban alapította Willa, Ugo toscanai őrgróf édesanyja. Ugo bőkezűen megajándékozta az apátságot, és Firenze nem felejtette el: minden december 21-én még ma is misét mondanak érte. Dante a „Gran barone” névvel illette.
Bent a 17. századi kazettás faberakású mennyezet rejti a régi tetőszerkezetet. Közvetlenül a bejárattól balra található Filippino Lippi Szűz Mária megjelenése Szent Bernátnak című festménye, amelyen egy szőrös, agyaras ördög bújik meg a szent alatti sziklában.
Az Narancsok kolostorudvara (Chiostro degli Aranci) a 15. században épült Bernardo Rossellino tervei szerint, falait Szent Benedek történeteit ábrázoló freskók borítják. Érdemes megnézned Ugo őrgróf síremlékét is, amely Mino da Fiesole műve, valamint Giorgio Vasari Mennybevétel-képét.
A templom Dantéhoz is kötődik. Az Új élet szerint itt, egy mise alatt pillantotta meg a költő először Beatricét. Évekkel később pedig itt tartotta Boccaccio az Isteni színjáték híres nyilvános felolvasásainak első alkalmát.
A szerzetesek azonban nemet is tudtak mondani. 1307-ben, hogy ne kelljen adót fizetniük, bebarikádozták magukat, és harangozással hívták össze a népet. A büntetés: a harangtornyot félmagasságban lerombolták, majd hatszögletű alapon újjáépítették.
Úgy tartják, Idősebb Cosimo is felajánlotta, hogy újjáépíti a templomot, de a szerzetesek nem engedték, hogy a címere felkerüljön rá. Ő végül a San Marcóra tette át a figyelmét. A Badián évszázadok óta csak Ugo őrgróf címere díszeleg.
Felismerni nem nehéz, elég felnézned: hatszögletű harangtornya körülbelül 70 méter magas, és a Palazzo Vecchio és a Bargello tornyai között emelkedik ki a város látképéből. A tetején álló szélkakasangyal olyan gyakran forgott, hogy szólás született belőle: „állhatatlan, mint a Badia angyala”.
978-ban alapította Willa, Ugo toscanai őrgróf édesanyja. Ugo bőkezűen megajándékozta az apátságot, és Firenze nem felejtette el: minden december 21-én még ma is misét mondanak érte. Dante a „Gran barone” névvel illette.
Bent a 17. századi kazettás faberakású mennyezet rejti a régi tetőszerkezetet. Közvetlenül a bejárattól balra található Filippino Lippi Szűz Mária megjelenése Szent Bernátnak című festménye, amelyen egy szőrös, agyaras ördög bújik meg a szent alatti sziklában.
Az Narancsok kolostorudvara (Chiostro degli Aranci) a 15. században épült Bernardo Rossellino tervei szerint, falait Szent Benedek történeteit ábrázoló freskók borítják. Érdemes megnézned Ugo őrgróf síremlékét is, amely Mino da Fiesole műve, valamint Giorgio Vasari Mennybevétel-képét.
A templom Dantéhoz is kötődik. Az Új élet szerint itt, egy mise alatt pillantotta meg a költő először Beatricét. Évekkel később pedig itt tartotta Boccaccio az Isteni színjáték híres nyilvános felolvasásainak első alkalmát.
A szerzetesek azonban nemet is tudtak mondani. 1307-ben, hogy ne kelljen adót fizetniük, bebarikádozták magukat, és harangozással hívták össze a népet. A büntetés: a harangtornyot félmagasságban lerombolták, majd hatszögletű alapon újjáépítették.
Úgy tartják, Idősebb Cosimo is felajánlotta, hogy újjáépíti a templomot, de a szerzetesek nem engedték, hogy a címere felkerüljön rá. Ő végül a San Marcóra tette át a figyelmét. A Badián évszázadok óta csak Ugo őrgróf címere díszeleg.