Leírás
A Galleria dell'Accademia az a firenzei múzeum, ahol Michelangelo Dávidja áll: a Via Ricasolin, a Képzőművészeti Akadémia mellett található, és ugyanettől a művésztől további hat szobrot, valamint aranyalapos festmények nagy gyűjteményét is őrzi.
A múzeum 1784-ben jött létre, galériaként a képzőművészeti akadémia hallgatói számára, akik itt másolták a nagy mestereket. A Dávid jóval később, 1873-ban érkezett ide, és ma ő az oka annak, hogy szinte mindenki belép.
A látogatóút fokozatosan épül fel. Először a Rabszolgák termén mész át, ahol azok a férfiaktok láthatók, amelyeket Michelangelo II. Gyula pápa sírjához faragott, majd a Dávid-tribunához érsz, ahol a szobrot már messziről látod, felülről egy üvegtető világítja meg.
A Dávid talapzatával együtt 5,17 méter magas. Michelangelo a csata előtti pillanatot ábrázolta: az izmok nyugalomban vannak, mégis erőtől duzzadnak, a szemöldök összeráncolva, a tekintet a gigász Góliátra szegeződik, a jobb kézben pedig egy követ szorít.
Közelről a részletek tűnnek fel: a nyakon végigfutó ér, az inak, a pupillák, amelyeket azért fúrtak ki, hogy játszanak az árnyékokkal. A fej és a kezek kissé megnagyítottak, mert a szobrot alulról nézésre szánták.
A múzeum többi része a firenzei gót festészetről mesél aranyalapos táblaképekkel, valamint itt található a Bartolini-gipszgyűjtemény is, ahol a szobrász gipszmintái úgy állnak, ahogyan San Frediano negyedbeli műtermében álltak.
Közel negyven évig senkinek sem sikerült semmit kihoznia a dóm hatalmas márványtömbjéből, amely keskeny volt, tele repedésekkel, és két szobrász már tönkretette. A firenzeiek „az Óriásnak” hívták. 1501-ben Michelangelónak adták, aki alig múlt huszonöt éves.
A Dávidot a Palazzo Vecchio elé állították, a firenzei köztársaság jelképeként, amely éberen figyeli az ellenségeit. Az út a műhelytől négy napig tartott, több mint negyven ember vontatta egy fakeretben.
Ott állt közel négy évszázadig. 1873-ban, védelme érdekében, sínen szállították az Accademiába, ahol kilenc évig a ládájában várt a kifejezetten neki épített teremre.
Ne hagyd ki
• A Dávid-tribunát.
• Michelangelo Rabszolgáit.
• A Bartolini-gipszgyűjteményt.
Tudtad?
• 1527-ben egy lázadás során a Palazzo Vecchio ablakaiból kidobált bútorok három darabra törték a Dávid bal karját: két fiú mentette meg, egyikük a fiatal Vasari volt.
• A Rabszolgákat a Mediciek Buontalenti barlangjának díszítésére használták a Boboli-kertben, és csak 1909-ben kerültek ide.
• 1991-ben egy férfi kalapáccsal megütötte a szobor bal lábfejét.
A múzeum 1784-ben jött létre, galériaként a képzőművészeti akadémia hallgatói számára, akik itt másolták a nagy mestereket. A Dávid jóval később, 1873-ban érkezett ide, és ma ő az oka annak, hogy szinte mindenki belép.
A látogatóút fokozatosan épül fel. Először a Rabszolgák termén mész át, ahol azok a férfiaktok láthatók, amelyeket Michelangelo II. Gyula pápa sírjához faragott, majd a Dávid-tribunához érsz, ahol a szobrot már messziről látod, felülről egy üvegtető világítja meg.
A Dávid talapzatával együtt 5,17 méter magas. Michelangelo a csata előtti pillanatot ábrázolta: az izmok nyugalomban vannak, mégis erőtől duzzadnak, a szemöldök összeráncolva, a tekintet a gigász Góliátra szegeződik, a jobb kézben pedig egy követ szorít.
Közelről a részletek tűnnek fel: a nyakon végigfutó ér, az inak, a pupillák, amelyeket azért fúrtak ki, hogy játszanak az árnyékokkal. A fej és a kezek kissé megnagyítottak, mert a szobrot alulról nézésre szánták.
A múzeum többi része a firenzei gót festészetről mesél aranyalapos táblaképekkel, valamint itt található a Bartolini-gipszgyűjtemény is, ahol a szobrász gipszmintái úgy állnak, ahogyan San Frediano negyedbeli műtermében álltak.
Közel negyven évig senkinek sem sikerült semmit kihoznia a dóm hatalmas márványtömbjéből, amely keskeny volt, tele repedésekkel, és két szobrász már tönkretette. A firenzeiek „az Óriásnak” hívták. 1501-ben Michelangelónak adták, aki alig múlt huszonöt éves.
A Dávidot a Palazzo Vecchio elé állították, a firenzei köztársaság jelképeként, amely éberen figyeli az ellenségeit. Az út a műhelytől négy napig tartott, több mint negyven ember vontatta egy fakeretben.
Ott állt közel négy évszázadig. 1873-ban, védelme érdekében, sínen szállították az Accademiába, ahol kilenc évig a ládájában várt a kifejezetten neki épített teremre.
Ne hagyd ki
• A Dávid-tribunát.
• Michelangelo Rabszolgáit.
• A Bartolini-gipszgyűjteményt.
Tudtad?
• 1527-ben egy lázadás során a Palazzo Vecchio ablakaiból kidobált bútorok három darabra törték a Dávid bal karját: két fiú mentette meg, egyikük a fiatal Vasari volt.
• A Rabszolgákat a Mediciek Buontalenti barlangjának díszítésére használták a Boboli-kertben, és csak 1909-ben kerültek ide.
• 1991-ben egy férfi kalapáccsal megütötte a szobor bal lábfejét.