Leírás
A Palatina Galéria a firenzei Pitti-palota festménygyűjteménye az Arno túlpartján: huszonnyolc terem a főemeleten, ahol a képek padlótól mennyezetig, egymás mellett lógnak aranyozott keretekben. Ez a toszkánai nagyhercegek „quadreriája”, szinte úgy, ahogy annak idején maradt.
A festményeket senki nem rendezte korszak vagy iskola szerint, és ez szándékos: több sorban, szimmetrikus elrendezésben függenek, dekoratív hatásuk miatt választották így őket, és az volt a céljuk, hogy elkápráztassanak. Az ízlés a késő reneszánszé és a barokké, a vásznak többnyire a 16. és 17. századból származnak.
A gyűjtemény szíve a Szaturnusz-terem, ahol a legnagyobb egybefüggő Raffaello-anyag látható: a Nagyhercegi Madonnától a világhírű Székes Madonnáig, amely egyszerre monumentális és gyengéd családi jelenet. Aztán itt van Tiziano a Koncerttel, a Szépséggel (La Bella) és Pietro Aretino portréjával a Vénusz-teremben.
A Jupiter-teremben található Raffaello Fátyolos nője, a női szépség eszménye, és talán a Fornarináé, a festő szeretőjé, mellette Giorgione Az ember három kora című műve, a mester egyik igen ritka képe. A Jupiter nevelése-teremben áll Caravaggio Alvó Ámora.
A boltozatokat is érdemes megnézni: az első termekben Pietro da Cortona freskózta őket. Az ősi mítoszok kódolt formában mesélik el a herceg életét és nevelését, és a Medicieket dicsőítik. A Kályha-teremben, amely a nagyherceg fürdőszobája volt, a falakat is ő festette.
Az alapgyűjtemény mintegy 500 festményből áll, többől, mint az Uffiziké, és többféle úton kerültek ide. Nagy részük Vittoria della Rovere, az urbinói hercegek utolsó örökösének gyűjteményeivel érkezett. 1743-ban Anna Maria Luisa de' Medici mindent a városra hagyott, hogy semmi ne szóródjon szét. A galéria 1833-ban nyílt meg a nagyközönség előtt.
Az oltárokra készült szakrális festmények gyakran másolatok fejében kerültek a templomokból a palotába. Hogy illeszkedjenek a falakhoz, néha levágták vagy meghosszabbították őket. Napóleon egy részüket a Louvre-ba vitte: Canova visszaszerezte a Székes Madonnát és más Raffaello-képeket, de néhány vászon elveszett az úton.
Ne hagyd ki!
• A Székes Madonna.
• A Fátyolos nő.
• Az Alvó Ámor.
• Tiziano Bűnbánó Magdolnája.
Tudtad?
• Canova Itáliai Vénusza kárpótlás volt a Mediciek Vénuszáért, amelyet Napóleon a Louvre-ba vitt.
• 1860-ban a Savoyaiak átfestették a Zene-terem freskóját: Ausztriából Itália lett, a savoyai koronával.
A festményeket senki nem rendezte korszak vagy iskola szerint, és ez szándékos: több sorban, szimmetrikus elrendezésben függenek, dekoratív hatásuk miatt választották így őket, és az volt a céljuk, hogy elkápráztassanak. Az ízlés a késő reneszánszé és a barokké, a vásznak többnyire a 16. és 17. századból származnak.
A gyűjtemény szíve a Szaturnusz-terem, ahol a legnagyobb egybefüggő Raffaello-anyag látható: a Nagyhercegi Madonnától a világhírű Székes Madonnáig, amely egyszerre monumentális és gyengéd családi jelenet. Aztán itt van Tiziano a Koncerttel, a Szépséggel (La Bella) és Pietro Aretino portréjával a Vénusz-teremben.
A Jupiter-teremben található Raffaello Fátyolos nője, a női szépség eszménye, és talán a Fornarináé, a festő szeretőjé, mellette Giorgione Az ember három kora című műve, a mester egyik igen ritka képe. A Jupiter nevelése-teremben áll Caravaggio Alvó Ámora.
A boltozatokat is érdemes megnézni: az első termekben Pietro da Cortona freskózta őket. Az ősi mítoszok kódolt formában mesélik el a herceg életét és nevelését, és a Medicieket dicsőítik. A Kályha-teremben, amely a nagyherceg fürdőszobája volt, a falakat is ő festette.
Az alapgyűjtemény mintegy 500 festményből áll, többől, mint az Uffiziké, és többféle úton kerültek ide. Nagy részük Vittoria della Rovere, az urbinói hercegek utolsó örökösének gyűjteményeivel érkezett. 1743-ban Anna Maria Luisa de' Medici mindent a városra hagyott, hogy semmi ne szóródjon szét. A galéria 1833-ban nyílt meg a nagyközönség előtt.
Az oltárokra készült szakrális festmények gyakran másolatok fejében kerültek a templomokból a palotába. Hogy illeszkedjenek a falakhoz, néha levágták vagy meghosszabbították őket. Napóleon egy részüket a Louvre-ba vitte: Canova visszaszerezte a Székes Madonnát és más Raffaello-képeket, de néhány vászon elveszett az úton.
Ne hagyd ki!
• A Székes Madonna.
• A Fátyolos nő.
• Az Alvó Ámor.
• Tiziano Bűnbánó Magdolnája.
Tudtad?
• Canova Itáliai Vénusza kárpótlás volt a Mediciek Vénuszáért, amelyet Napóleon a Louvre-ba vitt.
• 1860-ban a Savoyaiak átfestették a Zene-terem freskóját: Ausztriából Itália lett, a savoyai koronával.