Leírás
Az Antinori-palota Firenze egyik legszebb reneszánsz palotájaként ismert. Az azonos nevű Piazza Antinori-n áll, a Via de' Tornabuoni egyik végénél. 1461 és 1469 között építették, talán Giuliano da Maiano tervei alapján (a sienai Spannocchi-palotával mutatott hasonlóságok miatt) Giovanni di Bono Boni megbízásából (a 15. század második fele), a Bordoni család egykori házainak helyén. A befejezetlen palotát a Boni család pénzügyi gondok miatt 1475-ben eladásra kínálta, és később a Martelli család kezébe került, bár úgy tűnik, Lorenzo il Magnifico is érdeklődött iránta. A két testvér, Carlo és Ugolino Martelli lakott benne, de Ugolino 1494-es halála után Carlo úgy döntött, eladja a palotát, talán a testvére emléke miatti érzelmi okokból, talán anyagi megfontolásból is: húsz év alatt az ár, amelyet el tudott érni, sokkal magasabb volt, mint amennyiért megvásárolta. Így került a palota 1506-ban Niccolò Antinorihoz, aki korábban az Oltrarnóban lakott, és módosításokat, javításokat végeztetett rajta. A megbízást valószínűleg Baccio d'Agnolo kapta, aki megtervezte a hátsó homlokzatot és a belső kertet, így a palota elnyerte mai méreteit. Összességében inkább több kéz munkájának tulajdonítják. Az Antinori család azóta is a palotában él, és egész Toszkána területén birtokol földeket, ahol híres borokat és vin santót, valamint olívaolajat és más termékeket állítanak elő. A borkészítés igen régi múltra tekint vissza, még Francesco Redi is dicsérte, a bor árusítására pedig ma is emlékeztet egy kis ablak a Vicolo del Trebbio felőli oldalon: ezen a kis nyíláson keresztül adták el az üvegeket, amint azt a keretén álló Vino felirat is mutatja (és nem ez az egyetlen palota a városban, amelyen még megvannak ezek a kis ablakok). Ma a Cantinetta étterem működik benne. A palota téglatest alakú, közepén elegáns oszlopos udvarral, mögötte kerttel; a via Larga-i Medici-palota (a mai Palazzo Medici Riccardi) ihlette, de építészeti formája könnyedebb és elegánsabb. A bejárat–udvar–kert perspektivikus sora is michelozzói jellegzetesség, amely már a Medici-palotában is megjelent. Az elegáns udvart három oldalról árkádsor övezi, tiszta reneszánsz stílusban, félköríves ívekkel, kereszthajóvolttal és pietra serena oszlopokkal, különös gonddal faragott kompozit oszlopfőkkel. A boltozatok konzoljait is hasonló kidolgozású díszítések borítják. Érdekes a bájos kút, amely a palota lakóinak „magán” vízellátásához volt nélkülözhetetlen. Buonsignori híres, 1584-es firenzei térképén a palota már kerttel szerepel, amelyet fogazott fal vesz körül. A palotából a kertbe vezető ajtó a Bartolini-Salimbeni-palota ajtajára hasonlít, és ez is egyike azoknak az elemeknek, amelyek alapján Baccio d'Agnolónak tulajdonítják. A kert meglehetősen egyszerű virágágyásokból áll, amelyek egy 14–15. századi kolostorudvarra emlékeztetnek, a hátsó falon pedig egy figyelemre méltó, 18. századi stílusú falba épített nimfeum emelkedik ki, szivacsos sziklákkal és egy Vénusz-szoborral egy eredeti fülkében. Az északi oldalon egy befalazott loggia is található.