Leírás
A Pitti-palota az Oltrarno hatalmas reneszánsz palotája a Piazza Pittin, a Ponte Vecchiótól alig néhány lépésre: egykor a toszkánai nagyhercegek rezidenciája volt, ma múzeumok együttese, a Palatina Képtárral és mögötte a Boboli-kerttel.
Luca Pitti bankár lakhelyének épült 1458-ban, 1549-ben a Mediciekhez került. Később a Lotaringiai-ház otthona lett, majd 1865 és 1870 között a Savoyai-család királyi palotája, amikor Firenze Olaszország fővárosa volt. 1919-ben a király az államnak adományozta.
A palota egy térre néz, amely az első volt Firenzében, amelyet magánpalota elé építettek, homlokzata pedig hét tengelyes, bosszús kváderkőből készült. A központi kapun át egy tágas udvarba lépsz, az Ammannati-udvarba.
A Palatina Képtár a leghíresebb múzeum. Ammannati nagy lépcsősora után a nagyhercegek termeiben Raffaello és Tiziano remekművei függnek, úgy, ahogy egy udvari képtárban szokás: sűrűn, szimmetrikus elrendezésben, aranyozott keretekben, a modern múzeumok rendje nélkül.
A Monumentális lakosztályok azok a termek, ahol nagyhercegek és királyok éltek: Pietro da Cortona mitológiai freskókkal díszített termei és a neoklasszicista kor szobái. A Modern Művészeti Galéria a macchiaiolik műveit gyűjti egybe.
Megtalálod itt a Nagyhercegek Kincstárát is, amely az iparművészetnek szentelt, továbbá a Divat- és Viseletmúzeumot, a Porcelánmúzeumot és a Hintómúzeumot.
A Boboli-kert a világ egyik legfontosabb olasz kertje és egyben szabadtéri szoborpark. Az amfiteátrum a domboldal és annak a kőbányának a gödre helyén jött létre, ahonnan a palota kövét hozták. A Viottolonéról kavicsos sétányok vezetnek tavacskákhoz, szökőkutakhoz, nimfeumokhoz és barlangokhoz, a tizennyolcadik századi Kaffeehaus pedig a városra néz.
Luca Pitti a Medici-ház kapujánál nagyobb ablakokat akart, és olyan udvart, amelyben az egész Strozzi-palota elférne: a legenda szerint ilyennek képzelte el a palotáját. 1458-ban nagy lendülettel indult az építkezés, de Luca kegyvesztett lett, és 1465-ben leállt a munka.
1549-ben a Pittiek eladták a Mediciknek. A vevő Toledói Eleonóra volt, I. Cosimo felesége és a nápolyi alkirály lánya: az Oltrarnót egészségesebbnek tartotta a zsúfolt belvárosnál. Napóleon is megfordult itt a tizenkilencedik század elején.
Ne hagyd ki
• A Palatina Képtárat.
• Pietro da Cortona termeit.
• A Modern Művészeti Galériát.
• A Boboli-kertet.
Tudtad?
• Az Ammannati-udvart közel két méter magasan elárasztották egy húsz török és keresztény hajó részvételével zajló tengeri csata kedvéért.
• 1565-ben Vasari megépítette a Vasari-folyosót, amely a palotát a Palazzo Vecchióval köti össze a Santa Felicita, a Ponte Vecchio és az Uffizi érintésével.
• 1952. július 22-én a Fehér teremben tartották az első olasz divatbemutatót: ez volt az Alta Moda születése, amelyről a fiatal Oriana Fallaci tudósított.
Luca Pitti bankár lakhelyének épült 1458-ban, 1549-ben a Mediciekhez került. Később a Lotaringiai-ház otthona lett, majd 1865 és 1870 között a Savoyai-család királyi palotája, amikor Firenze Olaszország fővárosa volt. 1919-ben a király az államnak adományozta.
A palota egy térre néz, amely az első volt Firenzében, amelyet magánpalota elé építettek, homlokzata pedig hét tengelyes, bosszús kváderkőből készült. A központi kapun át egy tágas udvarba lépsz, az Ammannati-udvarba.
A Palatina Képtár a leghíresebb múzeum. Ammannati nagy lépcsősora után a nagyhercegek termeiben Raffaello és Tiziano remekművei függnek, úgy, ahogy egy udvari képtárban szokás: sűrűn, szimmetrikus elrendezésben, aranyozott keretekben, a modern múzeumok rendje nélkül.
A Monumentális lakosztályok azok a termek, ahol nagyhercegek és királyok éltek: Pietro da Cortona mitológiai freskókkal díszített termei és a neoklasszicista kor szobái. A Modern Művészeti Galéria a macchiaiolik műveit gyűjti egybe.
Megtalálod itt a Nagyhercegek Kincstárát is, amely az iparművészetnek szentelt, továbbá a Divat- és Viseletmúzeumot, a Porcelánmúzeumot és a Hintómúzeumot.
A Boboli-kert a világ egyik legfontosabb olasz kertje és egyben szabadtéri szoborpark. Az amfiteátrum a domboldal és annak a kőbányának a gödre helyén jött létre, ahonnan a palota kövét hozták. A Viottolonéról kavicsos sétányok vezetnek tavacskákhoz, szökőkutakhoz, nimfeumokhoz és barlangokhoz, a tizennyolcadik századi Kaffeehaus pedig a városra néz.
Luca Pitti a Medici-ház kapujánál nagyobb ablakokat akart, és olyan udvart, amelyben az egész Strozzi-palota elférne: a legenda szerint ilyennek képzelte el a palotáját. 1458-ban nagy lendülettel indult az építkezés, de Luca kegyvesztett lett, és 1465-ben leállt a munka.
1549-ben a Pittiek eladták a Mediciknek. A vevő Toledói Eleonóra volt, I. Cosimo felesége és a nápolyi alkirály lánya: az Oltrarnót egészségesebbnek tartotta a zsúfolt belvárosnál. Napóleon is megfordult itt a tizenkilencedik század elején.
Ne hagyd ki
• A Palatina Képtárat.
• Pietro da Cortona termeit.
• A Modern Művészeti Galériát.
• A Boboli-kertet.
Tudtad?
• Az Ammannati-udvart közel két méter magasan elárasztották egy húsz török és keresztény hajó részvételével zajló tengeri csata kedvéért.
• 1565-ben Vasari megépítette a Vasari-folyosót, amely a palotát a Palazzo Vecchióval köti össze a Santa Felicita, a Ponte Vecchio és az Uffizi érintésével.
• 1952. július 22-én a Fehér teremben tartották az első olasz divatbemutatót: ez volt az Alta Moda születése, amelyről a fiatal Oriana Fallaci tudósított.