Leírás
A Strozzi-palota Olaszország egyik leghíresebb reneszánsz palotája Firenzében, a via Tornabuoni és a piazza Strozzi között. Erődként tornyosul, három oldalán három egyforma kapuval, ma pedig művészeti kiállításoknak ad otthont.
Filippo Strozzinak elszámolnivalója volt a Mediciekkel, akik 1434-ben száműzték a családját. 1466-ban tért vissza Firenzébe, a nápolyi bankjának köszönhetően igen gazdagon, és úgy döntött, hogy felépíti a város addigi legnagyobb palotáját. Tizenöt épületet bontatott le, hogy helyet csináljon neki.
Semmit sem bíztak a véletlenre: még csillagászokat is hívtak, hogy kiválasszák az alapkőletétel megfelelő napját, 1489. augusztus 6-át. Giuliano da Sangallo fából makettet készített hozzá.
A forma nyíltan a Medici-palotát másolta, de nagyobb léptékben, a rusztikával, amely erődszerű megjelenést ad neki.
Az építkezést később Il Cronaca vezette, neki köszönhető a legfelső emelet a kiálló koronázópárkánnyal (1502), valamint a négy oldalról árkádos udvar (1503). A munkák 1523-ban folytatódtak, de a déli homlokzat és a via Tornabuoni felőli koronázópárkány fele befejezetlen maradt.
Kívülről ne hagyd ki a 15. századi kovácsoltvas munkákat: lámpásokat, fáklyatartókat és lovak kikötésére szolgáló gyűrűket, amelyeket Vasari is megemlített az Életrajzaiban. Niccolò Grosso készítette őket 1491 és 1498 között, Benedetto da Maiano tervei alapján, a sarkokon pedig templomocska alakú lámpások, sárkányok és szfinx alakú fáklyatartók láthatók.
Filippo azonban alig két évvel később meghalt, és a munkák döcögve haladtak tovább.
Végleg 1538-ban álltak le, amikor az I. Cosimo de' Medici ellenségének számító ifjabb Filippo Strozzit foglyul ejtették, és ő öngyilkos lett. A palotát elkobozták. Ma a Fondazione Palazzo Strozzi nagy művészeti kiállítóközpontot alakított ki belőle, az épületben pedig a Nemzeti Reneszánsz Tanulmányok Intézete és a Gabinetto Vieusseux is működik.
Filippo Strozzinak elszámolnivalója volt a Mediciekkel, akik 1434-ben száműzték a családját. 1466-ban tért vissza Firenzébe, a nápolyi bankjának köszönhetően igen gazdagon, és úgy döntött, hogy felépíti a város addigi legnagyobb palotáját. Tizenöt épületet bontatott le, hogy helyet csináljon neki.
Semmit sem bíztak a véletlenre: még csillagászokat is hívtak, hogy kiválasszák az alapkőletétel megfelelő napját, 1489. augusztus 6-át. Giuliano da Sangallo fából makettet készített hozzá.
A forma nyíltan a Medici-palotát másolta, de nagyobb léptékben, a rusztikával, amely erődszerű megjelenést ad neki.
Az építkezést később Il Cronaca vezette, neki köszönhető a legfelső emelet a kiálló koronázópárkánnyal (1502), valamint a négy oldalról árkádos udvar (1503). A munkák 1523-ban folytatódtak, de a déli homlokzat és a via Tornabuoni felőli koronázópárkány fele befejezetlen maradt.
Kívülről ne hagyd ki a 15. századi kovácsoltvas munkákat: lámpásokat, fáklyatartókat és lovak kikötésére szolgáló gyűrűket, amelyeket Vasari is megemlített az Életrajzaiban. Niccolò Grosso készítette őket 1491 és 1498 között, Benedetto da Maiano tervei alapján, a sarkokon pedig templomocska alakú lámpások, sárkányok és szfinx alakú fáklyatartók láthatók.
Filippo azonban alig két évvel később meghalt, és a munkák döcögve haladtak tovább.
Végleg 1538-ban álltak le, amikor az I. Cosimo de' Medici ellenségének számító ifjabb Filippo Strozzit foglyul ejtették, és ő öngyilkos lett. A palotát elkobozták. Ma a Fondazione Palazzo Strozzi nagy művészeti kiállítóközpontot alakított ki belőle, az épületben pedig a Nemzeti Reneszánsz Tanulmányok Intézete és a Gabinetto Vieusseux is működik.