Leírás
A Michelangelo-tér Firenze nagy panorámateraszja az Arno déli partján, a dombon, az Oltrarno városrészben. Talán a város leghíresebb kilátópontja, számtalan képeslapon szerepel: innen egyetlen pillantással belátod az egész várost.
A panoráma a város szívét öleli körül, a Forte Belvedere-től a Santa Crocéig, a folyóparti sétányokkal és a sorban egymás után következő hidakkal, köztük elsősorban a Ponte Vecchióval. Kiemelkedik a Dóm, a Palazzo Vecchio és a Bargello, szemben pedig a dombok láthatók Fiesolével és Settignanóval.
Középen áll a Dávid bronzmásolata, körülötte négy további másolattal: ezek a San Lorenzo-templom Mediciek-kápolnáinak allegorikus alakjai. Az eredetik mind fehér márványból vannak, és a városban őrzik őket. A szobor 1873. június 25-én került fel ide, kilenc pár ökör vontatta.
A teraszon a neoklasszicista loggia uralkodik, amely szintén Giuseppe Poggi építész műve: Michelangelo-múzeumnak szánták, de az sosem jött létre. A loggia alatti erkély falán hatalmas betűkkel felirat emlékezik meg az építészről: „fordulj körbe, itt az emlékműve”.
A munkálatok 1869-ben kezdődtek, amikor Firenze Olaszország fővárosa volt, és megújult: új folyóparti sétányok épültek, a 14. századi városfalak helyén körutak, a San Miniato dombján pedig a Viale dei Colli, nyolc kilométernyi fákkal szegélyezett út. A csúcsra Poggi ezt a teraszt tervezte.
Nem mindenki tapsolt. Yorick újságíró, aki beszámolt a gyors építkezésről, arról ír, hogy a firenzeiek elégedetlenek voltak „a túlzott kiadás miatt”. 1890 és 1935 között ráadásul itt haladt el a chianti villamos is, San Casciano és Greve felé.
Leonardo Pieraccioni is tréfált vele egy, a városnak szentelt dalban: „Firenze kicsi... és a térről nézve olyan, mint egy kislány, karneválra öltözve”.
Autóval a Viale Michelangelón juthatsz fel, gyalog pedig a Rampe del Poggi felől, a Poggi térről (piazza Poggi) induló monumentális lépcsőkön, San Niccolóban.
A panoráma a város szívét öleli körül, a Forte Belvedere-től a Santa Crocéig, a folyóparti sétányokkal és a sorban egymás után következő hidakkal, köztük elsősorban a Ponte Vecchióval. Kiemelkedik a Dóm, a Palazzo Vecchio és a Bargello, szemben pedig a dombok láthatók Fiesolével és Settignanóval.
Középen áll a Dávid bronzmásolata, körülötte négy további másolattal: ezek a San Lorenzo-templom Mediciek-kápolnáinak allegorikus alakjai. Az eredetik mind fehér márványból vannak, és a városban őrzik őket. A szobor 1873. június 25-én került fel ide, kilenc pár ökör vontatta.
A teraszon a neoklasszicista loggia uralkodik, amely szintén Giuseppe Poggi építész műve: Michelangelo-múzeumnak szánták, de az sosem jött létre. A loggia alatti erkély falán hatalmas betűkkel felirat emlékezik meg az építészről: „fordulj körbe, itt az emlékműve”.
A munkálatok 1869-ben kezdődtek, amikor Firenze Olaszország fővárosa volt, és megújult: új folyóparti sétányok épültek, a 14. századi városfalak helyén körutak, a San Miniato dombján pedig a Viale dei Colli, nyolc kilométernyi fákkal szegélyezett út. A csúcsra Poggi ezt a teraszt tervezte.
Nem mindenki tapsolt. Yorick újságíró, aki beszámolt a gyors építkezésről, arról ír, hogy a firenzeiek elégedetlenek voltak „a túlzott kiadás miatt”. 1890 és 1935 között ráadásul itt haladt el a chianti villamos is, San Casciano és Greve felé.
Leonardo Pieraccioni is tréfált vele egy, a városnak szentelt dalban: „Firenze kicsi... és a térről nézve olyan, mint egy kislány, karneválra öltözve”.
Autóval a Viale Michelangelón juthatsz fel, gyalog pedig a Rampe del Poggi felől, a Poggi térről (piazza Poggi) induló monumentális lépcsőkön, San Niccolóban.